Lelki táplálék

 

Idézet

" Szeress és tégy, amit akarsz! "

Szent Ágoston

Képek a kegyhelyről

Főoldal História Grassalkovich Antal

BOLDOGASSZONY ÉVE MÁRIABESNYŐN 2018-2019

   

Grassalkovich Antal Nyomtat Email
2007 december 04., kedd 14:11

I. Grassalkovich Antal a barokk főúr és katolikus mecénás, a márabesnyői kegyhely alapítója


A barokk jelentése, stílusjegyei

Az 1550-es években a világ és az emberi élet szépségeit bemutató reneszánsz nyugodt formavilágát felváltja a nyugtalan, szeszélyes díszítőelemeket bőségesen tartalmazó barokk formavilág. Eredeti értelmezésében ízléstelent, különöst jelentett, csak később kapja meg ma is használatos jelentését.

Ez az új formanyelv elsősorban a katolikus templomok és a főúri udvarok művészete. A barokk több közös formanyelve ellenére számos nemzeti sajátosságot mutat.

A magyarországi korai reformáció elterjedése


Magyarországon azonban még ennél is bonyolultabb a kérdés. 1526-ban nem csak 3 részre szakad az ország, hanem hazánkat is eléri az új egyházi hullám: a reformáció, mely újabb széttagoltságot eredményez. A lakosság több mint 2/3-a tér át az új hitre, beleértve a főurakat is (cuis regio, eius religio - Ausburgi vallásbéke, 1555). Itt is meg kell jegyezni, hogy Grassalkovich Antal soha nem élt ezzel, mindig a vallási türelmesség híve volt.

Az katolikus megújhódás, a török kiűzése, a Habsburg- előretörés

Örökérvényű természeti törvény az akció-reakció törvénye, így nyilvánvaló, hogy előbb vagy utóbb be kellett következnie az katolikus megújhódásnak is. Így jelenik meg a barokk templom- (és kastély)építészet, mint ennek az új művészeti ágnak a megnyilvánulása

A bonyodalmaknak azonban még koránt sincs vége. A török kiűzése után a korábbi magyar királyság területeit elfoglalja a Habsburg-birodalom.

Így vagy úgy, az katolikus megújhódás, a katolicizmus megerősödése elterjedése, a romok felépítése - barokk építészettel együtt - csak az 1700-as évekre tehető.

A magyar trónom ekkor már a Habsburg-házi I. Lipót ül, akinek - történetünk szempontjából - egyik legfontosabb törvénye az 1690-es un. Neoacqustica Comissió - Újszerzeményi Bizottság - létrehozása volt. Ennek a bizottságnak elsősorban az volt a feladata, hogy a török uralom alatti összekuszált tulajdonjogokat tisztázza. A tulajdonjog tisztázását 2 feltételhez kötötte:
eredeti birtoklevél bemutatása;
birtokérték 10 %-nak befizetése a kincstárnak, un. Fegyverváltság címén.

Ellenkező esetben a tulajdonjog visszaszáll a Koronára (és természetesen az "arra érdemes hűségesnek" újra ajándékozható. E bizottság tagja, majd feje lesz később I. Grassalkovich Antal is.

A trónon III. Károly következik, akinek szintén van "magyar-vonatkozású" rendelete: a Pragmatica Sanctio, melynek lényege, hogy a trón leányágon is örökölhető. Ez teszi lehetővé, hogy leánya Mária Terézia megkaphassa a magyar trónt. De ez nyitja meg sorát a különböző örökösödési háborúknak is, melyben a magyar főrendek igen hathatós segítséget nyújtanak az osztrákoknak.

Grassalkovich Antal első tündöklése (III. Károly alatt!)


Ebbe születik bele a mi hősünk, I.Grassalkovich Antal is, hogy szorgalma, eszessége, rátermettsége révén egyre magasabb beosztásokba repítse. Bár jogi tanulmányokat ténylegesen nem folytat, mégis hamarosan a budai kerületi ügyész, és 1723-ban már az Újszerzeményi Bizottság tagja. Első birtokszerzése is erre az időre datálható, hiszen már 1. felesége Lang Erzsébet (Bajthay István megyei alispán özvegye) révén tulajdonába kerül Sidó (Zsidó, Vácegres)

Közben Bécsben már cseperedik az a kislány, akit már ekkor szívesen öltöztetnek magyar főrendi ruhákba - lásd Kastély-kép -, hogy ezzel is hangsúlyozzák jogosságát a magyar trónra. Természetesen koronázási ceremóniáját is majd I. Grassalkovich Antal fogja szervezni 1740-ben.

Ritka pillanat! Egy királynő térdet hajt! Igaz a legmagasabb női hatalmasság: a Szent Szűz szobra előtt a ferencesek kolostoránál (ez azért érdekes, mert ez nem tartozik a koronázási ceremóniák előírt rítusaihoz).

Mária Terézia uralkodása koránt sem probléma-mentes. Férjét Lotharingiai Ferencet kénytelen társuralkodóként - corégens - maga mellé ültetni, mert férje így megkaphatja a német-római császári címet. Ez azt is jelenti, hogy Mária Terézia legmagasabb rangja a magyar királynő volt!

Így Mária Terézia szinte egyetlen támaszai a magyar főnemesek lesznek, mint ahogyan az, az 1741-es - természetesen szintén I. Grassalkovich Antal által szervezett - pozsonyi országgyűlésen is kiderült (a pletykák szerint Mária Terézia még csipkedte is fia - a későbbi kalapos király - fenekét a hatékonyabb sírás érdekében). Így hangozhatott el a híres felkiáltás: Vitam et sanquinem! (lovat és zabot nem!)

Grassalkovich Antal életének második harmada

Kétségtelen, hogy I. Grassalkovich Antal életének legtermékenyebb, legeseménydúsabb időszaka életének második harmada. Kezdődik azzal, hogy kinevezik királyi személynöknek. Ő az országgyűlésen az alsó tábla elnöke, az uralkodó személyes jelenlétének képviselője (a magyar történelemben ezt a rangot mindig köznemes töltötte be, akik azután szinte kivétel nélkül a főrendek soraiba jutottak.

Másodszor is megházasodik. Feleségül veszi a 19 éves gr. Klobusiczky Krisztinát, akitől majd 6 gyermeke születik (a 2 fiú közül csak Antal marad életben). Folyamodik a bárói címért - 1732-ben meg is kapja. Fontos megjegyezni, hogy már ebben az időben megkezdi egyházi mecénási tevékenységét is, mert ez időben kelt kegyúri beadványában már megemlíti, hogy Ecseren új templomot építtetett, a kerepesit megújíttatta, a sidóit romjaiból újraépíttette.

Egyre magasabbra emelkedik a hivatali ranglétrán is, így 1748-ban már a Magyar Királyi Kamra elnöke, mely tisztséget haláláig betölti.

Folytatja birtokszerzéseit is - most már Gödöllőn is -, amiért sok gáncs éri. Mentségéül szolgál, hogy olyan zavaros ügyek kerülnek elé, mint pl.: a Bossányi-Hatvany-Forgách-ügy, melyben mindenki vádol mindenkit, mindenki eladósodott. Nos, tény és való, hogy I. Grassalkovich Antal ismerte ezeket az ügyeket - jobban, mint vélt tulajdonosai - így olyan döntéseket tudott hozni, amelyek hasznosak voltak a Kincstár (és természetesen saját) számára is.

Sajnos magánéletében törést okoz fiatal feleségének halála, a reá maradt fiatal gyermekek gondozása. És mindemellett országos ügyekben kellett eljárnia. Így feleségül veszi - pápai diszpenzácio-val - özvegy sógornőjét Klobusiczky Terézt, aki haláláig lesz hű társa elsősorban a katolikus mecénás szerepkörében.

Kastélyépítkezéseit is több szempontból lehet vizsgálni, hiszen kastélyai egyben munkahelyek is voltak, amelyeket főúrhoz méltóaknak kellett, hogy legyenek. De ezekkel az építkezésekkel azt a célt is szolgálta, hogy a magyar főurakat arra bíztatta, hogy palotáikat ne csak Bécsben, hanem Pozsonyban, Pesten - vidéken, lásd: Fertőd, Kismarton vagy nem utolsó sorban Gödöllő, Hatvan vagy Baja. Ezzel széles körben terjeszti a barokk építészetet. A külföldről behozatott mesterembereket letelepíti, magyar polgárjogot szerezvén nekik. Kiváló példa erre a kastélyépítő Mayerhoffer András, aki 1724-ben Pesten már polgárjogot szerez, mely természetesen átöröklődik fiára, a templomépítő Jánosra is. Ezt az un. Indigéna-mozgalmat is lehet többféle oldalról megközelíteni-bírálni- De tény és való: a háborúk-sújtotta ország elnéptelenedését meggátolta. Csak egy példa: amikor a gróf tulajdonába kerül Gödöllő, akkor az csak 26 házból áll, és kb. 80 jobbágycsalád lakja. 1770-ben viszont az Urbárium elkészítésekor - az indigénáknak is köszönhetően - már 40 felett van a telkek száma, a lakosság pedig megtízszereződött.

I.Grassalkovich Antal a katolikus mecénás

Templomépítő tevékenysége pedig példa-nélküli. Talán elsők között jön rá, hogy a templom - mindamellett, hogy elsősorban Isten Felszentelt Háza - de hihetetlen közösségformáló erő, hogy sokszor csak a vallás a végső menedék magyarságunk fenntartásában, mint ahogy éppen napjaink sajnálatos szomszédi eseményei mutatják.

És tán ami még fontosabb, hogy miként a béke biztonsága erősödött, úgy erősödött népünk hitbéli állapota is, mert ne feledjük! A barokk stílus: a hitbéli bizonyosság tükröződése. A barokk művész - és a megrendelő! - az ihlet pillanatában bizonyos önmagában. Az isteni kegyelem által elrendezett, az Isten által engedélyezetten megismert világot ábrázolja.

Ezt segítették a gróf építtetett kápolnák, templomok sora, és ne feledkezzünk el a melléjük telepített kolostorok tanító tevékenységéről sem, melyek ugyancsak a haza felemelkedését szolgálták.

Kétségtelen, hogy gróf Grassalkovich Antal a barokk katolicizmus megerősödését szorgalmazta. De az is tény, hogy így vált a katolikus hit államvallássá.

Grassalkovich a kiváló gazda


A gróf mind ezek mellett kiváló gazda is volt. Gazdálkodásában bibliai alapokon nyugvó rendszert vezetett be, ahol az alattvalók érdekeltek lettek a többlettermelésben (Lásd: Máté 25., 14-30 a tálentumokról!). Ha valaki az előre megállapítottnál többet termelt, a többlethaszonból ő és a családja is részesedett. Ugyancsak egyfajta közösségformáló volt az is, hogy a terhek beszolgáltatását igazából nem az egyes jobbágyoktól, hanem a közösségektől várta.Mint ahogy egy régi kiadványban olvashatjuk "�ha Grassalkovichot jellemezni akarnánk, ezt néhány szóval is megtehetjük: Gödöllő mindent, ami széppé, naggyá és híressé tette, neki köszönhette�".

A gróf életének összegzése

Legutolsó házasságából ugyan újabb gyermek nem született, de Teréz feleségével tovább folytatták hívő mecénási tevékenységüket, melynek legragyogóbb példája a máriabesnyői kegyhely és kolostoregyüttes

Kétségtelen, hogy a királynő ahogy tudta honorálta is a gróf közéleti tevékenységét. Így került megalapításra a Szent István-rend is azok számára akik érdemesek voltak a Publicum Meritorum Praemium (a közjóért kifejtett szolgálatok jutalmául) címre. A legelső jutalmazottak között volt gróf Grassalkovich Antal, nem érdemtelenül, mert Őrá bizonyosan illik a rend jelmondata: Springit amore! Azaz a Kötelesség szorít! Más szóval: ha Isten akaratából magas beosztásba jutottál, soha ne feledd, hogy elsősorban kötelességeid vannak, nem jogaid!

A gróf életének utolsó harmada


És ehhez a teljes élethez mit tehetnénk még hozzá? Talán azt, hogy mai életünkből - bár anyagilag megtehetnék - bizony hiányoznak a Grassalkovich-léptű új mecénások, akik olyan ember-léptékű művészeteket, fizikai és leki felüdülést nyújtó turisztikai helyek kiépítését szorgalmaznák, melyekkel elősegíthetnék hazánk anyagi és lelki gyarapodását

Ugyanakkor őszintén reméljük, hogy e hely loreto-i szelleme - csak úgy mint hajdanán, mint védőbástya - megvéd és megtart bennünket, így valóra válhatnak néhai II. János Pál pápánk kívánságai az ökumenikus egységhitről: "� Krisztus az egyház egyetlen alapja. Habozás nélkül haladni tovább az egység felé vezető úton�"

Összeállította: dr. Lencsés György