Lelki táplálék

 

Képek a kegyhelyről

Főoldal
Visszaemlékezések... Nyomtat Email
Írta: Kája Sándor   
2019 július 10., szerda 10:57

Hammang János, a Máriabesnyői Római Katolikus Egyházközség tanácsadó testületének világi elnöke által elmondott beszédek Dr. Stella Leontin kanonok, plébános atya búcsúztatása, Dr. Sztankó Attila plébános atya beiktatása, és Kája Sándor karnagy Pro Urbe kitüntetése kapcsán. Mindhárom beszéd alább olvasható:

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Főtisztelendő Apát urak,  főtisztelendő Plébános urak, tisztelendő Diakónus úr, tisztelt Lelkész urak, tisztelt Polgármester úr, kedves máriabesnyői hívek, kedves vendégeink !

Számomra még ma is hihetetlen a hír, hogy  dr. Stella Leontin Szűz-Máriáról nevezett Vác-Szentkúti címzetes prépost, kanonok, érdemes főesperes atyát, Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilikánk plébánosát a jó Isten elhívta, és Ő nincs itt most közöttünk.  Elment, mert a jó Isten magához hívta.
Nekünk most ez nagyon fáj, de tudjuk, hogy nem hagyott itt minket.

Nekünk katolikus hívőknek is van amikor Isten akaratát nehéz elfogadni.

Őrzök egy könyvet, aminek a címe:  "Isten, vagy a semmi".
Leontin Atya ezt a könyvet Tőled kaptam, akiért ma a harang szólt, akit ma gyászol a Máriabesnyői egyházközség, és rajtunk kívül még sok ezer hívő  és nem hívő, aki ismert Téged, aki hallott Rólad, akivel kapcsolatba kerültél, akinek csak úgy meséltek Rólad.
Ennek a könyvnek az első mondatai úgy kezdődnek:  "Vannak rendkívüli találkozások, amelyek megváltoztatják bizonyos nézeteinket. Nincs "előtte vagy utána", hanem a bizonyosság, hogy Isten emberével találkoztam.

Igen.

Én tudom, hogy itt Máriabesnyőn nagyon sok hívő ember rajtad keresztül találkozott Isten emberével.

Olvastam valahol, hogy vannak emberek, akik olyan sugárzóak, olyan felüdítőek, olyan kedvesek, olyan örömteliek, hogy a jelenlétükben ösztönösen jól érezzük magunkat. Ha belépnek egy szobába, az olyan, mintha világító lámpát hoznának be.
Te ez voltál itt Máriabesnyőn szerető híveidnek. Magasra tett világító lámpa, sajnos nagyon rövid ideig.
 
Egy évvel ezelőtt egyik szentmise prédikációdban mondtad, hogy „kedves Hívek, a papok jönnek, a papok mennek, de ti itt maradtok, a templom a tiétek."  Ma ezt már tudjuk, hiszen az általad felújított közösségi ház, templomkert, templombelső a miénk, Te így hagytál nyomot  Máriabesnyőn.
 
Nem tudok, és nem is akarok leltárt készíteni az  itt  töltött idődről, de az igaz, ha Gödöllő felől jövök,  látom, hogy a Szent  Ferenc közösségi ház megújult, megszépült, majd a helyreállított 75 éves Székelykapun keresztül jöhetünk át a templomkertbe, ahonnan látható a felújított Lelkigyakorlatos Ház, a templomtornyok alá nemrég helyezett két márványszobor, az új toronyablakok, majd a kolostorudvarra felérve mindjárt Szent II. János Pál pápa szobra fogad, ahonnan szép, új kapun léphetünk be a Bazilikánk épületébe. Így a templomba lépve feltűnnek a színes, olasz keresztúti stációk, Szent II. János Pál pápa ereklyéje, az új terítők, a meszelt folyosók, a boltívek, megújult oratórium, a Lorettói kápolna, a Grassalkovits-kripta, a renovált szent sír és még sorolhatnám tovább; a teljes közvilágítás és az iroda technikai eszközparkjának lecserélése is megtörtént.  Ezek mind-mind materiális megújulások,  két és fél év alatt. A sok-sok terved elmarad,  amit ismertünk.
De most itt állok, és a Gödöllő-Máriabesnyői hívek, a lelkigyakorlatokra jövő vendégek, idelátogató zarándokok, egyszerű kiránduló-látogatók nevében is elköszönök Tőled, és köszönöm meg Neked Leontin atya az egyházközségért tett szeretetteljes munkádat, a jó hangulatú, derűvel, humorral fűszerezett, életszerű lelkigyakorlatokat, az egyházművészeti előadás sorozatodat. A Tahitótfaluban tartott egyik férfi-lelkigyakorlaton hívtad fel Szent Pál gondolatára figyelmünket : "Aki áll, vigyázzon, hogy el ne essék." Akik ott voltunk,  felírtuk magunknak, azóta is figyelünk, hogy keresztény módra,  méltóságteljesen álljunk.
Nehéz elfelejteni, és tudom, hogy sokunknak ma is fülébe csengenek  a "Kedveseim" kezdetű, szívet-lelket megmozgató, hitet erősítő gondolataid. Ezek az egy hétre szóló prédikációk, elmélkedések a diák- misén a gyermekek között csendet teremtettek, a tizenegy órás misén a felnőtteknek önvizsgálatra késztetést, összetartást, szeretetet adott.

Köszönjük!    
 
Nekem megadatott az a megtiszteltetés, hogy Veled dolgozhattam. Az elmúlt két és fél év szinte minden vasárnapján találkozhattam Veled. Mindketten rendszerető emberek lévén, legtöbbször összeírtam a kérdéseimet. Az utolsó két hétben nem tudtunk találkozni és kérdéseim megválaszolatlanul maradtak.
Leontin atya, én tudom, hiszem és vallom, hogy találkozni fogunk fenn az égben - ahol a  Besnyői Szűz Mária és az összes szentek társaságában megkereslek - és akkor majd mindenre választ kapok.
 
Elköszönök Tőled kedves Leontin atya a Gödöllő-Máriabesnyői Egyházközség Tanácsadó Testületének nevében is.
Személy szerint Ferencz László világi elnökhelyettes, Kája Sándor karnagy, egyházzenész, Venczel Tünde irodavezető, Nagyné Pádár Éva hitoktató, a lelkigyakorlatos ház gazdasági vezetője, Szárazné Magdolna testületi jegyző, Zimányi Norbert, a Besnyői Passió rendezője, technikai tanácsos, Sződi János, dr. Kovács László mint a gazdasági bizottság tagjai, Benkéné Lívia, Koós György pasztorális bizottsági tagok, Szakács Vilmos ministráns oktató nevében is.  
Ígérjük, hogy a befejezés előtt álló Máriabesnyői-keresztút könyvedet befejezzük.

Kedves Leontin atya!  Humorral mondtad az egyik szentmisédben, hogy a nyolc boldogság után te megalapítod a kilencedik boldogságot, a szeretetet. Ezzel élünk. Ezzel a "kilencedik boldogsággal" zárunk szívünkbe, és véssük emlékezetünkbe, amint írtad balassagyarmati könyvedben:   "...boldog, aki várja a hajnalt".
Most még pásztor nélkül vagyunk, ezért  kérünk, figyelj ránk onnan föntről!
    
Leontin atya!  Találkozunk.

Ahogy a 31. zsoltáros mondja: "Uram, kezedben tartod sorsomat."
    
Imádkozunk érted, és kérjük közbenjárásodat közösségünkért.

*****************************************************************************************

Dicsértessék a Jézus Krisztus !

Főtisztelendő Plébános Úr,
Főtisztelendő Atyák,
Tisztelendő Diakónus Úr,
kedves Máriabesnyői hívek, kedves vendégeink !   

Pontosan két héttel ezelőtt ugyanitt álltam. Akkor szeretett plébánosunk, Stella Leontin atya temetése napján azt kértem Tőle, "Most még pásztor nélkül vagyunk, ezért kérünk figyelj ránk onnan föntről. Imádkozunk érted, és kérjük közbenjárásodat közösségünkért."

A mai rohanó világban ritka, vagy inkább furcsa a jó hír, de most elmondhatom azt az örömteli hírt, amit már itt mindenki hallott, mindenki tud:  Beer Miklós megyéspüspök úr  a Máriasbesnyői Nagyboldogasszony Bazilikának főpapjává, plébánosává dr. Sztankó Attila atyát nevezte ki.
Hiszem, hogy Beer Miklós megyéspüspök úr által - nagyon rövid idő alatt kiadott - díspoziciót Leontin atya besnyői hívei iránti mennybéli gondoskodása is elősegítette. Imádkozott értünk.
Köszönjük.

Sztankó Attila atya Zebegényből, egy nagyon szép dunakanyari településről jött ide hozzánk. Most már a Máriabesnyői hívek, azaz mindannyiunk nevében Attila atya  tevékenységéhez a Jóisten áldását, és mindennapi imáinkba foglalva a Besnyői Szűzanya oltalmát kérjük.   

Bocsássanak meg, de itt, és most rendhagyó módon had tegyek eleget kötelességemnek azzal, hogy kifejezzem köszönetemet mindazoknak, akik dr. Stella Leontin címzetes prépost, kanonok, érdemes főesperes atya temetési szertartásánál, búcsúztatójában, megemlékezési összejövetelünk szervezésében, bonyolításában  tevékenyen részt vettek, és mindazoknak akik az átmeneti, plébános nélküli időszakunkban a Bazilika működtetésében, a napi hitéleti teendőkben helyt álltak.
A Gödöllő-Máriabesnyői Egyházközség Tanácsadó Testület nevében külön megköszönöm  András atya odaadó, fáradságot nem kímélő miséit, folyamatos gyóntatásait,  Kája Sándor karnagy, egyházzenész Úrnak a hívő közösség összetartó helytállását elősegítő munkáját.
És nem utolsó sorban szeretettel köszönetet mondok az adományokért mindazoknak, akik Leontin atya temetésének, búcsúztatásának költségeihez hozzájárultak.  

Sztankó Attila atyának aki most már a Gödöllő-Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika plébánosa :  szeretettel, és tisztelettel adom át itt az oltárnál a szót azzal a tudattal, hogy természetesen a Zebegényi katolikus hívő közösségnek hiányozni fogsz, de bizton tudom ígérni, hogy a  Gödöllő-Máriabesnyői közösség máriás-szeretete sok-sok felejthetetlen szép napot, hetet, éveket ad számodra, amihez mi most a Jóisten áldását kérjük.   

Isten hozott Plébános Úr itt Máriabesnyőn a Bazilikában.   

****************************************************************************************

Kivételes nap ez a mai.
A Szent Ferenc Közösségi Ház Dr. Stella Leontin nagytermében összejött legalább 100 büszke ember.
Büszkék vagyunk
-    mert keresztények vagyunk,
-    mert katolikusok vagyunk,
-    mert összetartozunk,
-    mert szeretjük, szerethetjük egymást,
-    mert a Máriabesnyői Bazilika közösségének tagjai vagyunk,
-    és ami a legfontosabb, hogy ma Kája Sándor egyházzenész, ((kinek Sándor, kinek Sanyi, kinek Sanyika)) a Bazilika kántora, abban a megtiszteltetésben részesült, hogy Gödöllő Város Képviselőtestületétől a 2019. évi Pro Urbe díjat vehette át.  
Büszkék vagyunk Rád Sándor, már csak azért is, mert én azt hiszem, hogy nincs senki, aki ne szeretne, ne kedvelne, aki ne úgy érezné, hogy a Bazilika kántora persze, hogy a Kája Sanyi.
Hosszú, méltató életrajzi adatok helyett pár szót csak arról, ahogy ……Erzsike néni szokta mondani:
„a Sanyi itt nőtt föl a templomban, szinte itt tanult meg „járni”, itt tanult meg énekelni, orgonálni, és már mutatja is Sándor fiatalkori fényképét.”
És tette mindezt úgy tudatosan, vagy ösztönösen Sándor, - ezt már én teszem hozzá - hogy a jóisten adta tehetségét, nem elrejtve és nem csak a maga javára, maga anyagi hasznára, hanem elsősorban az itteni közösség hasznára, örömére, mondhatom hite erősítésére fejlesztette, kamatoztatta.                            
Tehette volna azt is, hogy máshova megy – hiszen sok helyre hívták, csábították - de Sándorunk, Sanyink inkább szeretett Besnyői Bazilikájának,  az itteni közösségnek,  a  városnak ad a tehetségéből, úgy, hogy naponta orgonál a szentmiséken, gyermekeket tanít, kórust vezet,  mindannyiunk örömére sokszor a szentmisék közepette is egyéni hangversenyeket ad, keresztutat vezet, egyházi művekből saját hangszerelésű CD lemezeket készít, szervez, intézkedik, és telefonál, telefonál…., és még sorolhatnám napestig. Számára egy a lényeg, amit tesz az Gödöllő-Máriabesnyő javára szóljon.
Ehhez nagyon sok minden kell, elsősorban a hely szelleme, amit a Máriabesnyői Szűzanya ad, mély keresztény hit, hűség, az emberek szeretete, amit Sándorunk magában hordoz. De ezt valahonnan kapni, hozni kellett, és ez csakis egy hely lehet, az otthon, a szülői ház. Ha valakik igazán büszkék lehetnek Sanyira, azok a szülei, akik Sándorba azt a szellemet nevelték, táplálták, hogy az Isten adta tehetségét ossza meg mások örömére, a mindennapokban, a szentmiséken, az egyházi ünnepeken, összejöveteleken, és még egy nagyon fontosat, hogy mindezek mellett legyen lokálpatrióta, aminek szellemiségét csokorba szedve képes tovább adni kicsiknek, nagyoknak, idelátogatóknak, zarándokoknak.
Édesapád itt van velünk együtt. Joggal lehet büszke Rád. Meg is öleljük Őt is.  Tudjuk, hogy Édesanyád onnan fentről büszkén néz le Rád, hiszen most itt az Ő fiát ünnepeljük.
Sándor  !  
Köszöntünk Téged, és egyben köszönjük, hogy ilyen fiatalon a  Máriabesnyői Bazilika, egyben Gödöllő város hírnevének nagyobbításához hozzájárultál.
Tőled vett Kodály idézettel zárom köszöntésemet:
„Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói melyekbe csak a zene világít be.”
Te ezt pontosan tudod, mi csak érezzük.
Még egy utolsó gondolatot engedjenek, engedjetek meg:
Az itt jelenlévők, és minden meghívott meg nem hívott barát, ismerős, ellenség nevében gratulálok a Gödöllő Várostól kapott Pro Urbe kitüntetésedhez, és kívánjuk, hogy jogos büszkeséggel viseld ezt a nem minden napi díjat, de ne feledd – egy  francia mondás szerint -  noblesse oblige (noblesz oblízs) -  azaz a nemesség kötelez.
A jóisten vigyázzon Rád .  //   Mindent Isten nagyobb dicsőségére. // MIND // Omnia ad maiorem Dei gloriam ! //