Lelki táplálék

 

Idézet

" Ahol szeretetet vetünk, ott öröm sarjad. "

William Shakespeare

Képek a kegyhelyről

Főoldal Turizmus Mária Múzeum

BOLDOGASSZONY ÉVE MÁRIABESNYŐN 2018-2019

   

Mária Múzeum Nyomtat Email
2008 augusztus 11., hétfő 13:28

A MÁRIABESNYŐI MÁRIA MÚZEUM ANYAGAIT A GÖDÖLLŐI VÁROSI MÚZEUM VETTE ÁT. JELENLEG A KEGYHELYEN NEM LÁTOGATHATÓ.

 

 

A Máriabesnyői Mária Múzeum története
 

Magyarország Mária országa. Szent István király ország felajánlásától kezdve egy olyan máig élő és ható eszme, mely a magyarság bensőséges Szűz Mária tiszteletéről árulkodik. Még sincs olyan egyházi közgyűjtemény, mely átfogóan bemutatná ezt a tradíciót.

Bár a 19. század második fele óta történt néhány kísérlet a hazai Mária-kultusz bemutatására, mindenekelőtt Ipolyi Arnold (1823–1886) és Czobor Béla (1852–1904), utóbb Bálint Sándor (1904–1980) és Erdélyi Zsuzsanna kezdeményezésére, erőfeszítéseik, érdektelenség vagy politikai okok miatt, nem valósulhattak meg múzeum szintjén. A nemes ügyet néhány lelkes római katolikus plébános karolta föl, akik megpróbáltak, többnyire a plébániák, templomok üresen álló helyiségeiben, kisebb-nagyobb kiállításokat létrehozni (Andocs, Celldömölk, Gyöngyös, Gyula, Kislőd, Tereske).

Ezek sorába illeszkedett az a gyűjtemény is, amelyet a Bács-Kiskun megyei Petőfiszálláson Kátay Géza római katolikus plébános hozott létre 1981-ben, azzal a céllal, hogy bemutassa a hazai Mária-tisztelet tárgyi, elsősorban néprajzi emlékeit. Amikor a pálos szerzetesek visszatérhettek a második világháború után kényszerűen elhagyott kolostorukba, Kátay atya elvitte gyűjteményét lelkipásztori hivatalának új állomáshelyére, Gödöllőre. A későbbiekben a gyűjteményt Nagy László Tamás (1955-2000) kapucinus atya, rendfőnök fogadta be Máriabesnyőn, tovább gyarapította és gondozta. Célja az volt, hogy az évek alatt hatalmasra duzzadt anyagot az ide zarándokló híveknek is bemutassa. A gyűjteményt először a rendház celláiban helyezte el, idővel azonban fölmerült egy önálló múzeum felépítésének a gondolata is. A Mária Múzeumnak nevezett épületet a kolostor udvarának hátsó részében, a földbe süllyesztve alakította ki Tamás atya, a saját tervei szerint. Bár műemléki megkötöttségek is közrejátszhattak az épület szokatlan konstrukciójában, leginkább mégis a loretói Casa Sancta, illetve a betlehemi Születés barlangja volt az a két objektum, mely alapvetően meghatározta szerkezetét.

Tamás atya halála után a gyűjteménynek nem igazán volt gazdája. Az anyag egy része visszakerült Petőfiszállásra. A kapucinusok is elhagyták 2002-ben Máriabesnyőt és az épületkomplexum a Váci Egyházmegye illetékessége alá került. Miután mind a hívek részéről, mind gyűjteményi szinten egyre sürgetőbbé vált a múzeum ügyének rendezése, 2007-ben a Máriabesnyői Katolikus Plébánia felkérésére a Magyar Kapucinus Delegáció támogatásával a Gödöllői Városi Múzeum kezdte el az új kiállítás megtervezését és kialakítását.

A 2008 augusztusában, Nagyboldogasszony napján, a lourdes-i jelenés (1858) százötvenedik évfordulóján megnyílt állandó kiállítás nyolc nagyobb tematikai egységből áll. A rendezők, a korábbi koncepcióktól eltérően, hangsúlyt helyeztek a kapucinusok magyarországi működésére, különös tekintettel máriabesnyői tevékenységükre. Mivel a Máriabesnyői Mária Múzeum az alapító elképzelése szerint a loretói Casa Sancta és a betlehemi Születés barlang egyfajta adaptációjaként épült meg, a Loretói litánia invokációi kiemelt szerephez jutottak az egyes tematikai egységek címválasztásánál (Mária aranyház, Titkos értelmű Rózsa, Magyarok nagyhatalmú szószólója).

Néhány egység elnevezése – tudatosan – egy-egy ide kapcsolódó, jelentős monográfia, tanulmánykötet, korábbi nagysikerű kiállítás címén alapul. A Tamás atya fő művének tekinthető, maga által kialakított és kifestett betlehemi barlangot megőrizték a rendezők, de mivel az nem kapcsolódik szervesen a jelenlegi kiállításhoz, elválasztották tőle, úgy azonban, hogy a karácsonyi ünnepkörben megtekinthető legyen. A rendezők igyekeztek maximálisan kihasználni a nem éppen kedvező építészeti adottságokat, s megpróbálták a gyűjteményt minél teljesebben bemutatni. Követendő például a helytörténeti jellegű egyházi kiállítások, az 1998-as vértessomlói és az Első Magyar Látványtárnak a tapolca-diszeli időszaki kiállításai szolgáltak.

A kiállítás felépítése
  • Ordo Fratrum Minorum Capuccinorum
  • Venerabilis familia Máriabesnyőensis
  • Mária aranyház – Titkos értelmű Rózsa
  • Magyarok Nagyhatalmú szószólója
  • Búcsújáró magyarok
  • Az Istenszülő tisztelete a keleti kereszténységben
  • Búcsúfia – vásárfia
  • Devóció és dekoráció

Képünkön Nagy László Tamás (1955-2000) kapucinus atya, rendfőnök


 

A kiállítás előzetes bejelentkezéssel látogatható:
Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika 2100 Gödöllő, Kapucinusok tere 1.
Tel.  28-414-425, www.mariabesnyo.vaciegyhazmegye.hu, e-mail: Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.

A kiállítást rendezte:

  • Kerny Terézia művészettörténész, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet
  • Kerényi B. Eszter történész, Gödöllői Városi Múzeum
  • Fábián Balázs etnográfus, Gödöllői Városi Múzeum

Támogatók:Váci Egyházmegye, Magyar Kapucinus Delegáció,Nemzeti Kulturális Alap, Gödöllő Város Önkormányzata

A kiállítás szakmai felügyeletét a Gödöllői Városi Múzeum (2100 Gödöllő, Szabadság tér 5.) látja el.